Az a csodálatos tönkölybúza…

 

Süteményeinket (néhány kivételtől eltekintve, mert barna rizslisztes sütijeink is vannak) tönkölybúzalisztből készítjük

A tönkölybúza eredete a Kaukázus környékére tehető. A tönköly legkorábbi nyomait Svájcban, Németországban és a Kárpát-medencében fedezték fel. Ásatások során hazánkban két helyen is találtak 8 ezer éves tönköly maradványokat.

Termesztése
A tönkölybúza bármilyen talajon képes megélni, jól bírja az időjárás szélsőségeit és kiváló a kártevőkkel szembeni önvédelme is. Ezért kifejezetten ajánlott bio termesztésre. A magok körül szorosan zárt burok van (pelyva), ami szinte teljesen megvédi a levegőben lévő szennyeződésektől. A múlt század elejéig folyamatosan jelen volt termőföldeinken, de egy időre feledésbe merült. A 80-as évek végén viszont, egy nemesítési munka folytán, két magyar kutatónak (dr. Kalmár Gergely és dr. Kajdi Ferenc ) köszönhetően, kitűnő minőségű tönkölybúza született. Nálunk ma, leginkább ennek és még két fajtának a termesztése a leggyakoribb.

Élettani hatásai

Legkiemelkedőbb jótékony tulajdonságai közé tartozik, hogy sokkal több vitamint, ásványi anyagot és fehérjét tartalmaz, mint más búzák. Fehérje-vitamin-ásványanyag arányszámai a legideálisabbak az emberi szervezet számára, így más búzafajtákhoz képest könnyebben emészthető.

 

Fehérjék/aminosavak

Érdekes, hogy a tönkölybúzában minden esszenciális aminosav megtalálható, amire az emberi szervezetnek szüksége van, ráadásul fehérjetartalma a ma termesztett búzafajtáknak csaknem duplája.

Szénhidrátok

A hagyományos gabonaféléknél kisebb szénhidrát- és rosttartalmának köszönhetően, valamint kedvező glikémiás indexe miatt cukorbetegek étrendjébe jól beilleszthető.

Vitaminok

Vitamin- és ásványi-anyag-tartalmára jellemző, hogy megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin –csoport, niacin- és E-vitamin tartalma sem csekély.

Ásványi anyagok

Kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma számottevő, a gabonamagokra jellemző érték nyolcszorosa is lehet, réz-, vas-, mangán- és cinktartalma meghaladja a búzáét. Jelentős szilícium és szeléntartalommal rendelkezik.Szeléntartalmánál fogva a daganatos betegséggel küzdőknél fontos lehet a táplálkozásban.

 

Táplálék allergia

A búza nemesített, génmanipulált változatai egyre többeknél okoznak allergiát. A tönköly ebben az esetben tökéletesen alkalmas a búza helyettesítésére. A lisztérzékenységben (cöliákia) szenvedők azonban nem fogyaszthatják, mert jelentős mennyiségben tartalmaz glutént. A búzával ellentétben a tönkölyallergia előfordulása igen csekély, csak azoknál észlelték, akik erős allergén eredetűbőrgyulladásuk miatt búza helyett hónapokig csak tönkölyt fogyasztottak.

A bőrgyógyászok bőrápoló hatása miatt és idült bőrgyulladások (neurodermitisz) gyógyítására javasolják a tönkölybúzás étkezésre való átállást.

Kisgyerekek péksüteményekhez való hozzászoktatásánál az elsők között szerepelhetnek a tönkölylisztből készültek. Az indok erre a kiváló élettani hatások mellett még az is, hogy íze picit édeskésebb, mint a többi búzáé, így a gyerekek, tiszta ízérzékelésük miatt, szívesebben majszolgatják.

 

 Mit készítsünk belőle?

A zöld, még éretlen tönkölyszárból búzafűlé készíthető, ami egy keserédes, érdekes ízű, nagyon egészséges ital.

Lisztjéből kenyerek és fantasztikus sütemények készíthetők,a mit nálunk meg is kóstolhattok!

Pelyvájából (a gabonaszemet körülölelő levélke) gyógyító párnákat készítenek.

A tönkölyszemeket vízbe áztatva rizsszerűen is felhasználhatjuk, főzzük legalább fél órán át.

A búzasörhöz hasonlóan a tönkölyből sört is lehet készíteni, sőt pörkölve pótkávéként is felhasználható.

(forrás: hazipatika.com)

 

No Comments Yet.

Leave a comment